Gondolatok gyermekneveléshez

Amikor még csak tervezgettem, álmodtam arról, hogy családom lesz, a legfontosabb elhatározásom az volt, hogy jó szülő leszek – nem fogom elkövetni az „őseim” hibáit.

Megtörtént a csoda: megszületett az első gyermekünk. Először félénken, aztán egyre bátrabban fogtam meg, egyre rutinosabban végeztem a napi teendőket.

Belerázódtam a szülőségbe. Ám néha egy ismerős hangsúly, egy már elfeledett mondat, egy jellegzetes kézmozdulat csapott arcul – mintha nem is én lettem volna,mégis az én hangom, az én kezem volt az elkövető… és a bensőm felsikoltott: na, pont ezt nem akartam!!!

Azóta évtizedek teltek el. Sokat tanultam. Mert kellett.
Sok mindent elrontottam, kijavítottam, elmulasztottam, megéltem.

Összegyűjtöttem néhány gondolatot, amit szívesen becsomagolnék a gyermekeimnek, hogy elővehessék, ha szükségük van rá.

A legjobb szándékkal és elhatározással próbálod gyermekeidet nevelni? Jól teszed!
Mégis lehet néhány tévhit a fejedben, amit, ha időben felismersz, korrigálhatsz:

5 hiba, amit nem kellene elkövetned a gyermeknevelésben!

1. Mindent elhiszel, amit a gyermeked mond.

Pedig:

• csak a saját szempontjából tudja megítélni a helyzetet
• egyoldalú a véleménye
• erős érzelmi hatás alatt áll
• elfogult saját magával szemben
• elfelejt fontos részleteket elmondani

 2. Tévedhetetlennek tartod magadat.

Pedig:

• Senki nem tökéletes, még te sem! 🙂

  3. Nem kérsz bocsánatot a gyermekedtől, ha tévedtél.

Pedig:

• példát mutathatsz neki a bocsánatkérésben és az önkorrekcióban.
• ha biztosan tudhatja, hogy korrigálni fogod magad, amikor tévedsz, ezzel tekintélytiszteletre és bizalomra neveled őt.

4. Minősíted a  nagyszülő, ismerős felnőtt, pedagógus személyét a gyermeked előtt.

Pedig:

• ha lerombolod a tekintélyét, nem fog neki szót fogadni. A meggondolatlan mondatok miatt tekintélyrombolást hajtasz végre. Öngólt rúgsz magadnak, hiszen a te elhamarkodott véleményed fogja meghatározni a gyereked viselkedését.

5. Nem mész be gyermeke(i)d oktatási intézményébe, nem veszed fel a kapcsolatot az oktatókkal,
pedig:

• gyermeked érdeke, hogy az óvónőkkel, tanárokkal szövetséget
  köss az „ő feje felett”.

Megtanultam azt is, hogy minél hamarabb javítom ki a saját hibámat, annál hamarabb tudom visszaterelni gyermekemet a helyes irányba.
A gyerek nem buta, csak még keveset tud. Nem szabad lebecsülni őt. Minden nappal egyre okosabb lesz.
Meghálálja a mosolyával, a csillogó szemével, a karja ölelésével, a füledbe suttogott szavaival: „szeretlek, anya/apa”