„Dicséretből sosem elég…” – szokták mondani.
Papp Zoltán tanító bácsival beszélgetek erről a nagyon is húsbavágó kérdésről.
Bizonyára mindenki egyetért azzal, hogy életpálya-ívet lehet módosítani a dicséret bőkezű vagy szűkmarkú osztogatásával.
Erről a kérdésről mindenkinek van fájdalmas vagy örömteli tapasztalata. Szülőként, pedagógusként sokat tehetünk azért , hogy az alábbi cél megvalósuljon:
“Fiam, légy boldogabb, mint apád!” (Szophoklész)